márványozás mini tanfolyam 1.rész

.

A márványozás tanulásában is érvényes az, hogy csak a gyakorlási lehetőséggel együtt lehet beletanulni, de az is, hogy  a saját kísérleteinkkel, önállóan dolgozva lehet jól megtanulni. Ilyenkor az ünnepek előtt szoktak jönni  kérések, mondjam el néhány mondatban, hogyan lehet valami szépet karácsonyra még elkészíteni, mondjuk milyen festék hozzá. Ettől először is égnek áll a hajam, azután rájövök, hogy nincs igazam, és elmondok néhány alapvető dolgot.

Vannak készen kapható márványozós készletek. Ahányat én ebből kipróbáltam nekem egy se volt működött rendesen. Ettől persze másnak még lehet velük szerencséje

Első lépésként egy tálba vizet teszünk, majd a vizet besűrítjük, olyan hígabb tejföl sűrűségűre.

Kritikus pont a sűrítő anyag, amit a tálban lévő vízbe teszünk, /ez tartja meg a festékpöttyöket, és ragaszt is/. A tapétaragasztóval nem lehet tiszta mintát, éles kontúrokat elérni. De, ha  elmosódott hatású képet szeretnénk, ez a megfelelő. Valamint akkor is, ha olajfestékkel dolgozunk. Más esetben jó sűrítőnek a guar liszt például, bioboltban is kapható. Úgy készítjük el, hogy 1 liter hideg vízben elkeverünk 1 evőkanál guart és forrásig hevítjük, majd lehűtjük.

  

Milyen festékkel kezdjük?

Az akril és a selyemfestékkel kezdetben mindenképpen könnyebb dolgozni. A festéknek  kör alakú formában kell a vízre cseppentve szétterjedni, ezt kell először elérni.  Az említett festékeket a saját hígítójukkal lehet formába hozni. Kezdetben nehéz, de izgalmas feladat, a tálban lévő víz, azaz az alap és a festék egyensúlyba hozása. Ami azt jelenti, hogy a festék nem süllyed le, és nem szalad szét a vízen az első szín. Ha eddig eljutottunk, az már ígéretes.

A víz felületének a letisztítása
Minden új kép előtt meg kell tisztítani. Amikor még a festékpróbánál tartunk, a felvitt kis pöttyöket meg szoktam pálcikával húzgálni, érdekes foltok kerülnek így oda, mint ezek is.

könyvtár, vagy micsoda is

Ezek a márványozott papírok a Székelyudvarhelyen lévő könyvtárban vannak / és itt -tudományos könyvtár-adatbázis/
Régi könyvek, ősnyomtatványok, könyvkötési remekek , jó társaság.

Csak olvasgatom /itt/,  mi mindenféle olvasó helyek voltak.

"A XIX. század második felében megjelennek a városon a polgári jellegű közkönyvtárak. Ilyen könyvtárral bírt az 1872-ben létrejött Polgári Olvasókör, az 1875-ben alakult Nőegylet, az 1887-től működő Kereskedő Ifjak Olvasó Egylete, az 1880-ban életrehívott Ipari Önképző és Segélyegylet. Egy 1895-ből származó feljegyzés szerint a helyi polgári "Cassino" öt szobás kényelmes helyiséggel, olvasóteremmel, számos újsággal rendelkezett."

Az előzéklapok a könyvekben, azok pedig a polcokon vannak. Így volt ez időtlen idők óta.

/Ennél régebben már csak a Selyemút fénykora volt, amikor hozták a színes papírt is a csecsebecsék között./

A napokban pedig diskurzust olvasok a már létező könyvnélküli hipermodern könyvtárról- nincs benne bizony egy darab papírkönyv se. Nagyon izgalmas, egyelőre már csupán a hír is a képzelet világába visz. Biztos vagyok benne, hogy felhőpapír, előbb utóbb ott is lesz.

bekockázva

Mindig óvakodtam attól, hogy az általam készített papírból készített ez-az elárassza a lakást. A papírok és festékek úgyis minden üres helyet betöltöttek egy idő után. De most, amikor fotózni szedegettem össze, látom, hogy a dobozok, egyebek is felszaporodtak, tárolásra használom őket. Hozzám nőttek, és megnyugtat  a kanyarodó mintázat, ahogy a fénytől is függően mindig más képet mutatnak.

Most origamiból egy praktikusan nem használható kocka az aktuális kedvencem. 

Csak tetszik. Egyszerű, de pontosan kell hajtogatni.

Paul Jackson neves origamista találta ki és a you tube-on meg lehet nézni a készítését.

borítékok, meg koperták is

Nagyanyámnál anno volt egy nagy asztal, amit nagyapám készített, valamilyen a környéken található fából faragta, állította össze. Annak a tetejét el lehetett fordítani, alatta volt a fiók. Abban pedig a kincsek: képeslapok, vagyis "idvezletek". Én ezekre emlékszem, meg a borítékokra, benne a levelek, nem jött  sok, azok fontosak voltak, eltették. Üres boríték, vagyis koperta nem volt, feleslegesen nem állt ott.
Ha szükség volt rá, egy közelben lévő gyereket szalajtottak a boltba érte.
Ezeknek az origami hajtogatott  borítékoknak persze semmi közük a régi magyar világhoz, azon kívül, hogy hajtogatásuk közben mindez eszembe jutott.

.

                                                                                 videó
                                             ahol a hajtogatás - rém egyszerű- mikéntje látható

könyvjelzők

.

.

.

Újabb papírok festése helyett nekiláttam összebarkácsolni a számítógépen a könyvjelzőket.

Ezek egyelőre nincsenek nyomtatható formában. Ma mégis, Évivel beszélgetve eszembe jutott, hogy előszedem ezeket. Szerettem csinálni, mert másik nézete 

került elő a papíroknak.

És persze,először úgy tűnik, hogy a képszerkesztővel könnyebben előállítok olyan hatásút, amit elképzeltem. 

Nem kell megküzdenem azzal például, hogy a különböző papírok, hogy is jönnek össze egymással.

Valóban, ki tudom ezt kerülni, de akkor a nyomtatásnál kell a problémákat megoldani.
Vagy maradhat itt is.